Kiskunfélegyháza GPortál, a város hírportálja
Menü
 
PETŐFI SÁNDOR
 
Helytörténet
 
FIDESZ-KDNP-NEMZETI FÓRUM

Kapus Krisztián

Kiskunfélegyháza város polgármestere

 
Programok - Események

 Katt a képre!

 
Félegyházi honlapok
 
Önkormányzat
 
Testvérvárosok
 

 

Kiskunfélegyháza térképe

 ÚTKERESŐ

 

 
Híres Félegyháziak
 
MÓRA FERENC
 
A város kitüntetettjei
 

pannon_logo.jpg

www.facultas.hu/foiskola/foiskola.html

 

 
Média
 

Kiskunfélegyháza időjárása 

 
Városi Strand és Uszoda
 
Sportélet Félegyházán
 
Választókörzetünk

Bács-Kiskun 5. számú választókörzet

Kiskunfélegyháza

Katt !

 

 
Környékbeli települések
 
Morell Mihály

 

MORELL Mihály

festő, szobrász, vágó
(Zombor, 1911. december 27. – )

1931-39: Magyar Képzőművészeti Főiskola. Mesterei: Glatz Oszkár, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1978: érdemes művész; 1991: Magyar Köztársaság Csillagrendje; 1995: a Magyar Filmszemle életműdíja. 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott mint vágó. (Emberek a havason, Szindbád, Tizedes meg a többiek stb.). 1955-ben kapott műtermet, azóta minden szabadidejét szobrászattal tölti ki. Naturalisztikus indulása után munkálta ki a 60-as években absztrakt jellegű, geometrizáló formanyelvét, amelyet az organikus motívumok új szempontú, szürrealisztikus csoportosítása jellemez. Alkotásai realisztikus karakteres portrészobrok és elvont dinamikus kisplasztikák, amelyek mozgásalakzatok, gesztusok és állapotok tükrében a modern ember létproblémáit kutatják.

Mesterei: Glatz Oszkár, Kisfaludi Strobl Zsigmond.

Egyéni kiállítások
1971 • Dorottya u. Kiállítóterem, Budapest • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest
1975 • Fészek Klub, Budapest
1979 • Csók István Galéria, Budapest
1990 • Vigadó Galéria, Budapest
1992 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
1997 • Móra Ferenc Múzeum (gyűjt.).

Válogatott csoportos kiállítások
1970 • Kiskunfélegyháza • Salzburg
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest.

Köztéri művei
a Hunnia Filmgyár kertjében a szakma kiválóságairól: Pán József (bronz mellszobor, 1960)
Gertler Viktor (bronz mellszobor, 1970)
Bán Frigyes (bronz mellszobor, 1971)
Keleti Márton (bronz mellszobor, 1974)
Hegyi Barnabás (bronz fejportré, 1979)
Szász Péter (bronz mellszobor, 1984)
Ranódi László (bronz félalakos szobor, 1984)
Homoki Nagy István (bronz mellszobor, 1984)
Macskássy Gyula (bronz fejportré, 1987).

Morell Mihály alkotásai


Morell Mihály (Zombor, 1911) festő, szobrász, filmvágó. A vizuális kultúra sokszínű alkotója. Szobrászata az 1960-70-es években, festészete az 1980-as évektől bontakozott ki. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Köztársaság Csillagrendje és Életmű-díj birtokosa.


Morell Mihály a vajdasági Zomborban született 1911-ben. Családjának a Monarchia összeomlásakor kellett elhagynia szülőföldjét. Jelentős életszakasza, az ifjúsága így Kiskunfélegyházához kötődik. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd az Országos Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Glatz Oszkártól rajzot, festészetet, Kisfaludy Strobl Zsigmondtól szobrászatot tanult. 1941-ben diplomázott, majd rövid ideig a félegyházi gimnáziumban rajztanár volt.

"A véletlenek határozták meg sorosomat. Véletlenül lettem filmes is." A Hunnia Filmgyár féléves ösztöndíját megpályázva került a filmek közelébe. Az első nagyszabású alkotás, amelyben mint rendezőasszisztens részt vett 1942-ben az Emberek a havason. Szőts István ezután már több filmjének a vágómunkálatait rábízta. 1947 és 1988 között nyolcvan magyar film születésénél volt jelen, többek között az Ének a búzamezőkről (1947), Föltámadott a tenger (1953), Tanár úr kérem (1956), Légy jó mindhalálig (1960), Az arany ember (1962), Pacsirta (1963), A tizedes meg a többiek (1965), Szinbád (1971), Kincskereső kisködmön (1972), Árvácska (1976), 80 huszár (1978), Te rongyos élet (1983), Banánhéjkeringő (1986).

Bár életét a filmművészet határozta meg, 1955-től egyre intenzívebben kezdett szobrászkodni. A filmgyár megrendelésére elkészítette a filmművészet elhunyt nagyjainak portrészobrait. Az '50-es és '60-as években félabsztrakt vagy absztrakt művei Henry Moore fekvő szobrainak világát idézik. Az akkori alkotásai időtlen formák, szinte biológiai képződmények, melyekben férfiasság és nőiesség együtt jelentkezik. Morell Mihályt különleges alkotói vágy fogta el, és az elkészült szobrok eltérő stílusban születtek. Olyan alkotónak tartják, aki már évtizedekkel ezelőtt megérezte az eklektikában rejlő lehetőségeket.

Nyugállományba vonulása után visszatért a képzőművészethez, és 1991-től újra elkezdett festeni is. Kiskunfélegyháza felkérésére 1997-ben elkészítette az I. világháborús emlékmű tüzéreket ábrázoló domborművét. Többször láthatták már alkotásait Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Központban, a Kiskun Múzeumban, ahol 2002-ben állandó tárlata nyílt.

Alkotói munkásságáért 1978-ban a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, 1991-ben a Köztársaság Csillagrendje kitüntetést kapott. 1995-ben Életmű-díjjal tüntették ki. 2006-ban Morell Mihály festő- és szobrászművészn, a filmvágók doyenje megkapta a Gundel Művészeti Díj Életmű díját.
Morell Mihály
1988 Titánia, Titánia I-II. (Vágó)
1986 Banánhéjkeringő (Vágó)
1986 A nagy generáció (Vágó)
1985 Hány az óra, Vekker úr? (Vágó)
1983 Te rongyos élet (Vágó)
1982 Sértés (Vágó)
1982 Dögkeselyű (Vágó)
1981 Tegnapelőtt (Vágó)
1980 Színes tintákról álmodom (Vágó)
1980 Circus maximus (Vágó)
1979 Naplemente délben (Vágó)
1979 Veszélyes játékok (Vágó)
1978 80 huszár (Vágó)
1978 Hatholdas rózsakert (Vágó)
1978 Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Vágó)
1977 A közös bűn (Vágó)
1977 Veri az ördög a feleségét (Vágó)
1977 A csillagszemű (Vágó)
1976 Árvácska (Vágó)
1975 Legenda a nyúlpaprikásról (Vágó)
1975 Várakozók (Vágó)
1974 Jelbeszéd (Vágó)
1974 Szarvassá vált fiúk (Vágó)
1973 Pókháló (Vágó)
1972 Lila ákác (Vágó)
1972 Harminckét nevem volt (Vágó)
1972 Fuss, hogy utolérjenek ... (Vágó)
1972 Kincskereső kisködmön (Vágó)
1971 Szindbád (Vágó)
1971 Meztelen vagy (Vágó)
1970 Érik a fény (Vágó)
1970 Szerelmi álmok I-II. - Liszt (Vágó)
1969 Virágvasárnap (Vágó)
1969 Az alvilág professzora (Vágó)
1969 Történelmi magánügyek (Vágó)
1968 Az utolsó kör (Vágó)
1968 A hamis Izabella (Vágó)
1968 Elsietett házasság (Vágó)
1968 Feldobott kő (Vágó)
1967 Tanulmány a nőkről (Vágó)
1966 Változó felhőzet (Vágó)
1966 Aranysárkány (Vágó)
1966 És akkor a pasas... (Vágó)
1966 Édes és keserű (Vágó)
1966 Hogy szaladnak a fák... (Vágó)
1965 Butaságom története (Vágó)
1965 Az orvos halála (Vágó)
1965 A tizedes meg a többiek (Vágó)
1964 Négy lány egy udvarban (Vágó)
1963 Pacsirta (Vágó)
1963 Új Gilgames (Vágó)
1963 Tücsök (Vágó)
1962 Egyiptomi történet (Vágó)
1962 Az aranyember (Vágó)
1961 Felmegyek a miniszterhez (Vágó)
1961 Az ígéret földje (Vágó)
1961 Áprilisi riadó (Vágó)
1960 Légy jó mindhalálig (Vágó)
1960 Kálvária (Vágó)
1959 Kölyök (Vágó)
1959 Akiket a pacsirta elkísér (Vágó)
1958 Bogáncs (Vágó)
1958 Sóbálvány (Vágó)
1957 A tettes ismeretlen (Vágó)
1957 Csendes otthon (Vágó)
1957 Bakaruhában (Vágó)
1956 Szakadék (Vágó)
1956 Tanár úr kérem... (Vágó)
1955 Díszelőadás (Vágó)
1955 A 9-es kórterem (Vágó)
1954 Fel a fejjel (Vágó)
1953 Kiskrajcár (Vágó)
1953 Föltámadott a tenger (Vágó)
1951 Gyarmat a föld alatt (Vágó)
1951 Tűzkeresztség (Vágó)
1951 Teljes gőzzel (Vágó)
1950 Kis Katalin házassága (Vágó)
1949 Szabóné (Vágó)
1948 Forró mezők (Vágó)
1947

Ének a búzamezőkről (Vágó)

 

FÁY MIKLÓS

Keserű reneszánsz

Morell Mihály filmvágóval Fáy Miklós készített interjút

A kilencvennégy éves Morell Mihály a filmvágók doyenje. Meg a festõk doyenje, és a szobrászoké is. A legnagyobb magyar filmeket segítette megszületni, és Keleti Mártonról, Ranódy Lászlóról, Hegyi Barnabásról, Szász Péterrõl mintázott szobrai ott állnak a Filmgyár udvarán. Képeibõl kiállításokat rendeznek. Ha így nézzük: boldog polihisztorélet. Ha úgy nézzük, ahogy õ: értetlenség, keserű irónia.

- Hogyan is kezdõdött?

- Kicsit hangosabban, azért már nem hallok valami jól.

- Úgy tudom, Zomborban született, de Kiskunfélegyházán járt iskolába.

- Az elsõ világháború után menekülnünk kellett Zomborból, édesapámat ugyanis megfenyegették: ha nem lép be a szerb hadseregbe, agyonlövik. Felpakoltunk, és mentünk a nagyszülõkhöz, Bácsalmásra. A község akkor még szintén az utódállam területén volt, szerencsére késõbb, a határkorrekciónál visszacsatolták Magyarországhoz. Iskoláimat a közeli Félegyházán végeztem.

- Honnan a művészhajlam? Családi örökség?

- Szüleimnek nem voltak különösebb kultúrigényeik. Viszont nem szóltak bele a dolgaimba, sõt, inkább támogattak. Festõnek készültem mindig, már az elemiben is folyton rajzolgattam. Aztán fölkerültem Pestre, a Képzõművészeti Fõiskolára. Eleinte Glatz Oszkár növendéke voltam. Nem nagyon értettük meg egymást.

- Mi volt a probléma?

- Azt mondta: "Morellkém, maga olyan rongyosan, piszkosan rajzol."

- És ez mit jelentett?

- Lazábban rajzoltam, nem "klaszszikus" kontúrokkal. Két év után fakultatíve felvettem a szobrász szakot Kisfaludy Stróbl Zsigmondnál. Mindjárt az elsõ mintázásnál látta, hogy van bennem fantázia, úgyhogy szobrászként folytattam. Világsikereket jósolt nekem. De amilyen kitűnõ szobrász volt, olyan rossz jósnak bizonyult. Egyébként nagy sármõr volt, tele szeretettel és önbizalommal. Egyszer azzal jött be hozzánk: "Tudjátok, gyerekek, valamelyik északi király megvette a szobromat. Mostantól az egész világ hódolhat elõttem." Összekacsintottunk a háta mögött, amikor egy-egy kolléganõ eltűnt a műtermében. Nyilván különórákat adott a mester.

- Összejártak akkoriban kortárs írókkal, más művészekkel?

- Szűkösen éltem. Édesanyám tizenhat pengõforintot küldött havonta, tizennégyért béreltem a lichthofra nézõ albérleti szobámat. Két pengõforintból gazdálkodhattam. Egy menü akkoriban 60 fillér volt. Ilyen körülmények között nálam szóba sem jöhetett "társadalmi élet". Magamba húzódtam. Édesanyám szeretete segített át mindenen. Nem panaszkodok utólag, ám ha most kerülnék hasonló helyzetbe, a Duna lenne a párnám.

- Mecénások nem akadtak?

- Nekem nem. De nem is pályázgattam, ösztöndíjat sem kaptam. Kérni ma sem szeretek. Visszagondolva: a véletlenek határozták meg a sorsomat. Véletlenül lettem filmes is.

- Vagyis?

- Miután 41-ben befejeztem a képzõművészetit, nem tudtam elhelyezkedni a rajztanári diplomám ellenére sem. Lógattam a lábamat, és vártam a szerencsére. Kezembe akadt egy újság, amelyben filmrendezõi tanfolyamatot hirdettek. Felkerestem a megadott a címet, csakhogy kiderült, tévedés az egész, semmiféle tanfolyam nem indul. Azt tanácsolták, jelentkezzek a filmfõiskolára, ott azonban épp nem indult rendezõ szak, így továbbküldtek: pályázzam meg a Hunnia Filmgyár féléves ösztöndíját. Felvettek.

- Egyáltalán: érdekelte a film? Hiszen - ahogy mondta - festõnek készült mindig.

- Még csak nem is álmodtam a rendezésrõl. De akkoriban olvastam Szabó Dezsõtõl Az elsodort falut, és bennem képekben játszódott le az egész történet. Fölébredt bennem a gondolat, hogy miért is ne foglalkozhatnék mozgóképekkel. Most, ahogy visszaemlékszem: édesanyám gyerekkoromban vett egy diavetítõt, és én megbabonázva néztem azokat az állóképeket, amelyek egy-egy figura mozdulatát rögzítették. A festményeimbe is mindig a mozgást próbáltam belevinni. Ennyire voltam "filmes". Vagy lettem.

- Mi történt a Hunniában?

- Mindannyian sameszként kezdtük: hordtam a kávét, szállítottam a színészeket, átvettem velük a szöveget. Lassanként kisebb-nagyobb megbízásokat kaptunk, belekerültünk a sodrásba, és alaposan megtanultuk, hogyan kell filmet csinálni.

- Rendezhetett is?

- Külön történet, hogy végül miért nem lettem rendezõ.

- Hallgatom.

- Csontváry Kosztka Tivadarról terveztem filmet. "Nem aktuális Csontváry" - utasítottak vissza. Majd az Árvácskából írtam forgatókönyvet, nem kellett az sem: "Ezek a dialógusok túlságosan móricziak" - mondta az egyik bíráló. Egy idõ múlva letettem a rendezésrõl. Valószínűleg nem voltam eléggé "grata persona".

- Hogy érti?

- Sosem szerettem a dogmákat, úgy éreztem: ha már valahova elkötelezem magam, szorítóba kerülök. Így hát nem léptem be semmiféle csoportosulásba.

- De mintha a filmnek mégis "elkötelezõdött" volna.

- Az más. Bár a filmes dogmákat sem fogadtam el. Az ösztönösség híve voltam.

- Csak jobb híján lett vágó?

- Érdekelt a vágás. Abban az idõben Farkas Zoltán számított a menõ vágónak. Kértem, hadd nézzem, hogyan csinálja. Nem engedte meg.

- Tartott az esetleges konkurenciától?

- Igen. Azért néhány vágóhoz bejárhattam, figyeltem õket. Közben jóban lettem Szõts Istvánnal. Készült az Emberek a havason forgatására, rendezõasszisztensnek hívott maga mellé, de mindenes voltam az öttagú stábban. Még a színészeket is én sminkeltem Erdélyben, együtt cipeltük a kamerát, vittem a hátamon a "híres" kitömött baglyot föl, a hegyekbe. Nem volt még csapónk sem, vagyis nem rögzítettük a jelenetszámokat. Viszont én fejben tartottam az összeset, úgyhogy nélkülözhetetlenné váltam a film összeállításánál. Kerényi Zoltán volt a vágó. Megkértem, adja nekem a kimaradt snitteket, hadd próbáljam meg a vágást.

- Készített egy másik Emberek a havasont?

- Nem, csupán párhuzamosan vágtam egy "saját" filmet.

- Megmutatta Szõtsnek?

- Dehogy. Gyakoroltam csak. Aztán már rám bízta a következõ filmjeit.

- Sosem vitatkoztak?

- Nem. Nagyon művelt, korrekt úriember volt. Persze kemény is. Ritkán engedett az elképzeléseibõl.

- Önre például hallgatott?

- Sokszor. Nemrég valaki megemlítette: milyen szép, amikor Szellay Alice-t eltemetik az Emberek a havason egyik jelenetében. Én súgtam Szõts Pistának, hogy amikor a koporsót engedik le, alsó gépállásból vegye föl, és az egyre sötétülõ kép alatt csak a földgöröngyök dübörgése hallatszódjon.

- Segített másoknak is?

- Számtalanszor. Volt olyan rendezõ, aki korábban még soha nem forgatott, de azonnal természetfilmet bíztak rá. Újszerű műfaj volt. Én magyaráztam el neki, miként fogjon hozzá, hogy követhetõ történetet kapjon. Annyira nem értett az egészhez, hogy a vágószobában megkérdezte: "Mi az a snitt?" A végén Kossuth-díjjal jutalmazták ezért a filmért.

- Gratulálok.

- Felesleges.

- Kimondjuk a nevét?

- Hagyjuk inkább!

- Legalább megköszönte önnek?

- Soha. Mindegy. Nem akarok pletykálni, és már nem is vagyok filmes.

- Több mint kilencven filmet vágott. Szinte mindenkivel dolgozott: Ranódy Lászlóval, Keleti Mártonnal, Huszárik Zoltánnal, Makk Károlylyal...

- Sokan voltak. Keleti Marcival elõször a... jaj, mi is volt a címe, katonák játszottak benne...

- A tizedes meg a többiek.

- Az. Marci úgy kezdte a vágószobában: "Na, Misikém, művészkedhet, ahogy akar." Huszárik Zoli beült mellém a Szindbád vágásánál: "Édes öregem, rengeteg az anyag. Csinálj, amit tudsz." Cédulákra fölírtam a képeket, a vágószoba padlóján összeállítottam a filmet. Milyen hülyeség, amikor "vágót" mondanak! Régen a stáblistán "összeállítóként" tüntettek föl minket. De megirigyelték a rendezõk, hogy túlságosan hangsúlyozott a vágó szerepe. Miközben Amerikában Oscar-díjat adnak a vágóknak.

- Ön állította össze az Árvácskát is. Azt a filmet, amit valamikor meg akart rendezni. Nem érzett keserűséget, hogy másnak sikerült?

- Fontos, hogy Ranódy Laci elkészítette... Szép film lett. Tele szívvel, emberséggel. Tudja, a nehéz filmeket egy idõ után átsöpörték hozzám. Ilyen volt a Föltámadott a tenger is. Ott is milyen dolgok estek meg...

- Milyenek?

- Nádasdy Kálmán rendezte. A színházhoz értett, a filmhez cseppet sem, fogalma sem volt, hogyan következnek az epizódok, ráadásul még csatarészek is nehezítették a forgatást. Két segédrendezõt vett magához, Ranódyt és Szemes Mihályt. Egyszer én, marha, beleszóltam, hogyan kellene a Gábor Áron-jelenetet megcsinálni. "Jó, akkor írd le!" - szólt Nádasdy. Így lettem egyetlen jelenet erejéig Ilylyés Gyula szerzõtársa. Akkoriban találkoztam a nagy Pudovkinnal. Õ volt a Föltámadott a tenger "patrónusa" a szovjetek részérõl. Bejött a vágószobába, és magyarázni kezdett: "Olyan a vágás, mint a biliárd. Elég meglökni egyetlen golyót." Igaza volt.

- Állítólag ön egyszer sem nézte meg a kész filmet moziban.

- Akkor már minek, ha úgysem tudok változtatni rajtuk. Ráadásul addigra már igazán torkig volt vele az ember. Csak egyetlen filmet sajnálok, amelyhez nem tudtam "hozzányúlni". Bódy Gábor megkeresett a Psychével, hogy bár öszszevágták, nem tetszik neki, korrigálnám-e. Szívesen, elõbb azonban megnézném, feleltem. Érdekesnek találtam, kicsit egzaltáltnak. Igent mondtam Bódynak. Csakhogy akkoriban mentem nyugdíjba, és rendeletet hoztak: nem vállalhat munkát, akit nyugdíjaztak.

- Nem bánta meg, hogy közben feladta a festészetet, szobrászatot?

- Dehogynem. 1971-ben Amerikába utaztam a bátyámhoz, és New York egyik elõkelõ galériájába fotókat vittem a szobraimról. Rögtön lecsapott rájuk az igazgató: "Csináljon bármit, menedzselni fogjuk." Mondtam, hogy én másnap már indulok vissza. Mint a hülyére, úgy nézett rám: "Miért megy haza?!"

- És miért?

- Látja, fogalmam sincs. Talán bizakodtam.

- Hogy egyszer majd felfedezik festõként is?

- Azt hiszem, igen. De én már annak is örültem volna, ha két-három emberben visszhangot találnak a képeim. Tudomásul kellett vennem, hogy valami miatt... valami miatt...

- Igen?

- Vesztes vagyok, mert két lovat ültem meg. Légüres térben voltam mindkét oldalon: a filmesek között éppúgy, mint a képzõművészek közt. Nem tudtam helyezkedni, megalkudni, könyökölésre képtelen voltam.

- De hát sikeres filmes volt.

- Belül végig festõ maradtam, nem filmes. Legutóbbi festménykiállításom - múlt õsszel volt a Vigadóban - vendégkönyvében Kratochwill Mimi művészettörténész "rejtett értéknek" nevezett. Hát ez az... Túl a kilencvenen. Bizonyára hiányosságom, hogy nem építettem föl a hinterlandomat. Egyik képemen magamat ábrázolom barlanglakóként, ahogy álmodozom.

- Amikor abbahagyta a vágást, és elhatározta, hogy újra a képzõművészetnek fog élni, gondolta, hogy pótolja a kihagyott éveket?

- Igyekeztem legalábbis. 1991-ig fõként csak szobrászkodtam. Akkor halt meg a feleségem. Én ápoltam. Szörnyű volt nézni, ahogy leépül... bocsánat...

- Folytassuk máskor?

- Mindjárt összeszedem magam... Azóta tulajdonképpen társtalan vagyok, barát nélkül maradtam. Akik voltak, már meghaltak. Mostanában inkább az érdekel, mik vagyunk, honnan hová megyünk. Ezt festem a "másvilági" képeimen. Én már nem itt élek. Elõttem nincs jövõ. Csak néhány sóhaj.

 
Névnap

 


Az oldal megtekintése 1024*768 felbontással ajánlott!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Óra
 
Beszélgessünk barátsággal

FÓRUM

Írja meg véleményét!

 

KLIKK IDE !

 

 
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Önkormányzati választás, 2006
 
Moziműsor

KATT IDE!

 
Civil szféra
 
Napi evangélium

 
Egyház
 
ZSIVÓTZKY GYULA
 
Szórakozás Félegyházán
 

www.teraszklub.hu

 
Videó

Miklya Luzsányi Mónika

Kiskun Múzeum

Élőlánc a kisiskolákért - Interjú Lezsák Sándorral

Mazsorett Együttes Napfény Csoportja Hajdúszoboszlón

Mazsorett Együttes Százszorszép Csoportja Mezőkövesden

Móra Ferenc Gimnázium bemutatkozófilm I.

Móra Ferenc Gimnázium bemutatkozófilm II.

 
Naptár
2024. Július
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Iskolák
 
Szolgáltatók
 
Impresszum

Tisztelt Olvasó!

Szívesen közlünk: friss helyi híreket, kulturális eseményekről ismertetőt, kritikát, sporteseményekről tudósítást, beharangozót, közölnénk civil szervezetek felhívásait, tájékoztatóit. Várjuk a leveleket és fotókat.

Kiskunfélegyháza Portál, városunk közéleti és kulturális hírportálja.

 Üdvözlettel:

szerkesztőség

 

 
Ennyien voltatok
Indulás: 2006-12-30
 
Jelenlegi látogatók

látotagó olvassa a lapot.

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?