Hamvazószerda |
|
2012.02.21. 21:06 |
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!” Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
Szigorú böjti nap!!! (3x evés, 1x jólakás! )
|
 |
Gyertyaszentelő Boldogasszony |
|
2012.01.29. 21:34 |
URUNK BEMUTATÁSÁnak ünneplése a IV. századtól kezdve általános volt. A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.
A római katolikus vallás GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY néven ünnepli ezt a napot. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban. Az ókori Rómában tavaszkezdő nap volt, fáklyás engesztelő körmenetet tartottak, amelyben a pogány rómaiak körbejárták a város bálványszobrait. Ennek megkeresztelése a gyertyás körmenet ezen a napon. A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik, majd a gyertyás körmenet következik.
|
|
Emléktáblát avattak a holocaust emléknapján |
|
2012.01.27. 15:17 |
Kiskunfélegyházán 1944. június 15-én a város zsidó lakosságából 269 férfit, 341 nőt és 373 gyermeket hurcoltak el. A Holló Béla-Kossuth utca sarkán az áldozatok előtti tisztelgéskén 1989-ban a város emléktáblát állíttatott, melyet 2010-ben ismeretlen tettesek megrongáltak. Az új emléktáblát ma (január 27-én) avatták fel. Az ünnepség résztvevőit Szamosi Endre, a körzet önkormányzati képviselője köszöntötte, beszédet mondott Kapus Krisztián polgármester, és Főző Péter. A márványtábla elkészítésnek költségeit Főző Péter, Adonyi Enikő, Mayer László és Mayer Lászlóné, valamint Kapus Krisztián polgármester, Balla László, Dongó József, Horváth Gábor, Gyenes Attila, Jankovszki Zoltán, Mester Ernő, Szamosi Endre, Bense Zoltán képviselők adományaiból fizették ki. A táblát a Bozóki Testvérek Kft. készítette el.
|
|
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS |
|
2012.01.27. 15:09 |
A Kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítvány pályázatot hirdet az alábbi kategóriákban:
-
vers (min. 3, max. 5 vers)
-
próza (pl. mese, novella, napló, memoár, esszé; terjedelem: max. 10 oldal)
A pályaművek témája kötetlen.
Pályázni lehet eddig még nem publikált művekkel. Pályázhatnak Kiskunfélegyháza és kistérségének lakói, valamint Bács-Kiskun megye alkotó kedvű „tollnokai”. Egy pályázó, csak egy jeligéhez tartozó pályaművet adhat be. A pályázatokat nagy vagy közepes borítékban 3 példányban gépelve kérjük. A pályázati példányokra és a boríték külsejére csak jeligét kell ráírni (nevet nem!), s lezárt kis borítékba kérjük a pályázó nevét és címét (elérhetőségét). A formailag hibás, vagy határidő után érkezett pályázatokat nem tudjuk elfogadni!
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
